Vuk, Guszti és én

Már egy ideje küzdünk itt a tanyavilágban a rókával. Múltkor is elkapott négyet, így a kezdeti huszonhat tyúkból már csak hat maradt.

Ma, munka közben máshogy ugattak az ebek, mint amikor a ősellenség - a traktor - elmegy az úton és ráadásul hátrafelé. Megnézem mi lehet a bajuk, talán itt van a róka? Épp ebédidőben vagyunk. Ahogy megyek hátra, hallom Guszti (a kakas) ideges kiabálását, tudtam baj van.

Futásra fogtam magam, felkaptam az első félig rohadt almát útközben, majd berontottam a tyúkudvarba. Ott volt. A róka... igaz kölök, de már kifejlett példány. Épp ráharapott az egyik tyúkra, na ekkor jött jól a rohadt alma. Megdobtam vele, amire elengedte áldozatát és menekülőre fogta. Kicsit még követtem, és megtudtam hol jön be.

Amire megfordultam, a nyitva hagyott ajtón a teljes baromfiállomány, a hat tyúk és Guszti felfedező útra indult a nagyjából háromszor nagyobb udvarba. A három eb pedig csak nézett, hogy most akkor velük is meg kell osztani a nekik is alig elég udvart? Nagyon jól vizsgáztak, mert nem támadtak, csak álltak.

Szép lesz megfogni őket - gondoltam, de nem papucsban. Felvettem a cipőm és szépen egyesével befogtam a tyúkokat. Meg voltak ijedve, végül már csak Guszti maradt. Na ő már sokkal nehezebb eset. Az ebeket bezártam a házba és próbáltam egyedül befogni. Nem sikerült, egyrészt nagyon jól fut, másrészt sokkal több helye volt elbújni. 20 perc után feladtam, főleg mert sikerült a bokám is kificamítani. Aztán  gondoltam, dolgozzanak meg az ebek is a vacsoráért. Kijöttek, de nem fogtak szagot, habár lehet nem is tudták a sok új közül mit kell keresni. Kezdtem aggódni, hogy átrepült hozzám és onnan már biztos nem lesz meg. 

Feladata magát, mert megmozdult és megint menekülöre fogta Guszti. Ezúttal már volt segítségem. Lajosmizsei "Szivattyú" Károly csak ismerkedni akart a fehér, hangos, tollas jószággal, de pont jó irányba terelte. A kimerült kakas sarokba szorult, így meg tudtam fogni. Nagyon nagyon mondta, hogy ő ártatlan, nem akart rosszatés igazából engem hitt a rókának, csak azért menekült...

A sorsa annyi lett, aznap ő volt a soros élő csali az élve fogó csapdában.

Nos, így telnek itt a napok nálunk a tanyán.

A gyanúsított valahogy így nézett ki.