Kapar a torkom, ja persze

Nos olyan jól kapart a torkom, hogy múlt vasárnap este már nem sokat aludtam. Éreztem, valami nem kerek, tényleg nem vagyok jól. Annyi erőm még volt, hogy még a többiek előtt bementem a céghez a laptopomért, majd itthon erős pihenésbe kezdtem.

Csak egy erős megfázásra gyanakodtam, izomgyengeség, fejfájás, kis láz (nekem 36,5 felett már az), köhögés és nehéz nyelés. Oké, megfázás torokgyulladással. Délután tudtam csak hívni az orvost, majd másnapra adott időpontot. Mondanom sem kell, a hétfő éjszaka vetekedett az előző estivel.

Természetesen covid teszttel kezdtünk, ami pozitív lett. Itt kezdett komollyá válni a dolog, mert szinte azokat a tüneteket meg sem nézte, amiért mentem. Végül adott egy köhögés fokozót és hat darab antibiotikumot. Irány haza és bezárkózás.

A kedd éjszaka három fázisból állt: egy tiszta levegő, egy reszelős és egy köhögés. Nem kívánom senkinek. Végül szerdán sikerült kicsit aludni és csütörtökre már egész jól rendbejöttem.

Még most sem érzem 100% magam, de nagyságrendekkel jobban, mint a hét elején. Lázam már nincs, még az első hullám idején vettem egy pulzoximétert, az most meghozta az árát. A mérések szerint nem mentem le 94% alá, ami nagyon jó hír.

Jövő héten itthonról dolgozom, mert még vannak köhögőrohamok, meg nem akarok fertőzni senki sem bent az irodában.

Megjött a korongozó gépem, amit eddig ne is tudtam kipróbálni. Sebaj, hamarosan forog majd a korong.

Eljött a vízszűrő csere ideje, jobb, mint számítottam.

A masina... kicsit zörög, kicsit csattog, de a minénk.

Azért még van bőven szépség, csak most nem tudtam kimenni sehova.