Nem vesztem el, megvagyok. Röviden, tömören ennyi. A szürke hétköznapok a szokásos menetrend szerint haladnak, igyekszem a munka - pihenés - egészség triumvirátus egységét tartani.
Kis változás azért csak jött, új munkahelyet találtam és valószínű visszaköltözöm szülővárosomba. Érdekes gondolatom volt valamelyik nap, miszerint visszatérek a gyökereimhez, csak magasabb szinten. Valahol igazuk van a bölcseknek az élet körförgás, ha felülről nézzük, három dimenzióban viszont spriál. Hasonló munkaköröm lesz, szoftvert fogok kalapálni, kisebb cégnél, de a próba napon szimpatikusak voltunk egymásnak és korrekt ajánlatot is tettek, így várom az új lehetőséget.
Persze a távozásom híre kisebb vihart kavart a jelenlegi helyen, megint a későn kezdik el értékelni az embert kategória. Lehet én látom kicsit borúsabban a világot, miért kell mindig így lennie, vagy tényleg az én szemüvegem homályos. Sebaj, mindig tanulunk és igyekszem hidakat nem felégetni.
 |
Szerencsére nem nálunk volt ez a viharkár,
nekem csak egy pendrive bánta a sok áramkimaradás miatt.
|
 |
Megannyi emlék helye.
|
 |
Reggeli séta #1
|
 |
Reggeli séta #2
|
 |
A panelokon megcsillanó napfény című kép...
|
 |
Azért jön már a tavasz - igaz tél sem volt nagyon.
|
Comments
Post a Comment