Megszokom én a korán kelést
Átálltam az 5 órás kelésre, így el tudok menni az 5:45 kereki majd a 6:30 pesti busszal. Szerencsés esetben negyed kilenc után bent vagyok. Nem olyan vészes, egyszer már volt rá példa, hogy vonattal kellett menjek, nagyon sokan vártak a buszra és nem láttam esélyesnek a feljutást.
Legalább így kipróbáltam azt az utat is - sajnos nem jobb.
A munka rendben van, dolgozunk, sok megbeszélés. Akad kis konfliktus is, a csoportvezetőm kicsit határozottabban fellépett - számtalan helyen még be sem mutattak, megbeszélésekre nem hívtak meg, stb. - amit az angol fejlesztési igazgató agresszíven válaszolt meg. A csoportvezetőm tapasztalt ilyen esetekben és értelmesen válaszolt, amire szintén egy majdnem bocsánatkérő levél érkezett. Persze változást még nem látok, majd idővel.
Pénteken este részt vettem az első céges sörözésen/búcsúztatón. Egy kolléganő más munkahelyet talált, neki nem tetszett annyira a változatos munka, ő inkább egy szoftveren szeretne dolgozni, nem mindig másikon. Érthető és végül is az ő élete.
Az Élesztő nevű vendéglátóipari egységbe mentünk munka után, ahol számtalan, különféle sör van, a gyengéktől 4,1%, az erősekig 9,1%.
Nem maradtam sokáig, a hazajutás elég komplikált lett volna. A vonatban bíztam, kár volt. Eleve késve indultunk és pár perccel le is késtem az utolsó előtti buszom... Várnom kellett volna bő két órát, mire az utolsó indul. Jóanyámék pont a városban jártak és haza tudtak hozni. Örültem nagyon.
Már próbálkozom az itthon dolgozással, szépen halad, úgy tűnik menni fog és megoldható.
Legalább így kipróbáltam azt az utat is - sajnos nem jobb.
A munka rendben van, dolgozunk, sok megbeszélés. Akad kis konfliktus is, a csoportvezetőm kicsit határozottabban fellépett - számtalan helyen még be sem mutattak, megbeszélésekre nem hívtak meg, stb. - amit az angol fejlesztési igazgató agresszíven válaszolt meg. A csoportvezetőm tapasztalt ilyen esetekben és értelmesen válaszolt, amire szintén egy majdnem bocsánatkérő levél érkezett. Persze változást még nem látok, majd idővel.
Pénteken este részt vettem az első céges sörözésen/búcsúztatón. Egy kolléganő más munkahelyet talált, neki nem tetszett annyira a változatos munka, ő inkább egy szoftveren szeretne dolgozni, nem mindig másikon. Érthető és végül is az ő élete.
Az Élesztő nevű vendéglátóipari egységbe mentünk munka után, ahol számtalan, különféle sör van, a gyengéktől 4,1%, az erősekig 9,1%.
Nem maradtam sokáig, a hazajutás elég komplikált lett volna. A vonatban bíztam, kár volt. Eleve késve indultunk és pár perccel le is késtem az utolsó előtti buszom... Várnom kellett volna bő két órát, mire az utolsó indul. Jóanyámék pont a városban jártak és haza tudtak hozni. Örültem nagyon.
Már próbálkozom az itthon dolgozással, szépen halad, úgy tűnik menni fog és megoldható.
 |
| A cég mellett, nagyon szimpatikus volt. |
 |
| Az Élesztő tipikus romkocsma |
 |
| Rekettye - kellemes élmény |
Comments
Post a Comment